Tegnap éjjel néztem meg a filmet, eléggé friss az élmény. Egy szatíra-vígjáték keverékről van szó, lényegében gallyra vágja az eddigi képregény-adaptációk zömét, élén a Pókemberrel, görbe tükröt állít eléjük, majdhogynem két órás tömény marhulás keretében, ugyanakkor ennél élethűbben nem is nagyon lehet közelíteni a témához.
Röviden, hogy miről is szól ez?
(2010)
David Lizewski született lúzer, 16 éves, két képregénymániás haverján kívül barátai sincsenek- szóval az antihős elhatározza, hogy feltámasztja a hős-kultuszt, berendel a netről egy búvárruhát, és elindul az első bevetésre. A két kis botocskáján kívül nem számíthat még önmagára sem, ez be is bizonyosodik első bevetésén, ahol először megkéselik, majd elüti egy autó. Figyelitek, nem csupán beleesik egy kukába, nem vágják a ketrec vasrácsához, hanem kis híján meghal... de mindez nem tántorítja el, és miután kis túlzással elnáspángol három gazfickót (mondjuk úgy, kifárasztja őket), Youtube-Myspace sztárrá válik, mentheti tovább a macskákat.
A film erénye egyfelől a gyökeres eltérés a mainstream-képregényekvilágától (itt nem a Spawn-Sin City, Invincible, stb. világokra gondolok ) -mondom, macskákat ment többek között, és akkor a "főgonosz" káromkodásairól ne is beszéljek, másfelől pedig a hentelés. A plakáton megfigyelhető fröcsögés nem túloz, ez a film bizony tocsog a vérben, válogatott módszerekkel ugyan (bicskák, páncélököl, szamurájkard), de hullanak a rosszfiúk, átszúrják őket, headshot, vagy csak levágják a lábukat. Miért nem tartom ezt öncélúnak? Mert mégis csak képregényről van szó, és mindjárt más a leányzó fekvése, ha a legképzettebb, legvérszomjasabb hős egy 11 éves kislány, illetve annak a faterja, Big Daddy, mellesleg Nicholas Bajszos Cage (a film egyik legjobb jelenete, amikor egy játékmaciba rögzített kamera felveszi, hogyan bánik el egymaga 10-20 kiskatonával- mindezt az In the house- in a heartbeat dallamára) .
Összességében 5/4, a feelgood-kempelésbe egyszerűen nem fér bele a film lezárása. Lehet spoiler, de hátha nem, szóval a végén a srác megtartja a csaját, a 11 éves alien iskolába fog járni, és a "világ jó kezekben van", szóval tipikus tinifilm-utánérzetet kelt, mintha nem öltek volna meg benne egy hadsereget...
Különben szarjátok le az utolsó sorokat, sőt, a filmkritikákat is, nézzétek meg! Ha lehet, ne szinkronnal, az fáj.
(aham, én is ilyen szinkron-sznob vagyok)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése