2011. február 5., szombat

Black Swan (Fekete Hattyú)

Folytatódik híres-neves versenyfutás bemutatása az idei Legjobb film jelöltjei között- ezúttal a Black Swan következik. Az a film, amiben Natalie Portman olyat játszik, hogy az csak na, mellesleg közben maszturbál kétszer-háromszor, plusz bevállal egy soft-leszbijelenetet. Hajlamosak műveltebb körökben mindezt hatásvadász elemként feltüntetni, de előre szólok, a film rendezője nem az a fajta faszi, aki csak úgy ok nélkül telíti a filmjeit szexualitással meg öncélúsággal. De nem ám!

Szóval egy balettos, főleg nőkkel teletűzdelt pszicho-thrillerrel van  dolgunk, és most mondom, hogy mindez még a legnagyobb macsó amigo filmrajongót sem fogja zavarni.




Black Swan
(2010)

"It was pefect..."

A Black Swan kapcsán minden jól fésült legény kötelességtudóan megjegyzi, hogy a rendező neve Darren Aronofsky (általában megy a hibátlan névleírás), és olyan filmek kerültek ki a kezei közül, mint a Pi, a Rekviem egy álomért, a Forrás és a Pankrátor. Pofátlanul fiatal ezekhez a filmekhez, melyek azért nagy átlagban leborulásra késztetik a nagyérdemű műértű közönséget. Így a Fekete Hattyú érkezését nagy várakozás övezte, nagyon nehéz kitalálni, hogy vajon megfelelt-e ezeknek.

Csak dióhéjban a történet: van egy nagyon vérprofi huszonéves Nina nevű balett-táncos, szépségesen szép nőszemély. Ha megkérditek mi a maximalizmus, rögtön rámutatnék a csajra, mellesleg ha a gátlásosság meg a frigiditás lenne a téma, akkor meg főleg. Csak azért hozom fel megint a szexet és a szexualitást, mert meglehetősen fontos szerepet fognak majd kapni a filmben. Nina szorgalmasan eljár a próbákra, normális testhelyzetet jóformán még civilben sem nagyon vesz fel, kivéve, ha lefekszik, vagy megeszi azt az egy darab narancsot, amit éppen nagylelkűen elétol a drága mami. Szociális élet mint olyan nincs, felkel, megeszi a narancsot, táncol, hazajön, lefekszik, esetleg hobbiból megvarrja a cipőjét. Az egész ott fog felborulni, mikor a társulatának rendezője a Hattyúk tavának főszerepét taníttatja be. Nem jöttök rá, hogy ki szeretné eljátszani a fehér hattyút és annak gonosz ikertestvérét egyszerre.


Innen kezdődnek a bonyodalmak, hiszen ez egy mocskos nehéz feladat, plusz a fekete hattyú megszemélyesítéséhez úgynevezett lazaság kell, ami egy szűz kiscsajtól aki még életében nem élt igazán- eléggé idegen. Így hát először a társulat vezetője smárolja le, illetve adja fel házi feladatként, hogy ujjazza meg magát, aztán pedig egy démoni táncostársa drogoztatja be. Feleslegesen, mert Nina legnagyobb ellensége önmaga; az előadás napja közeledik, a szerepét nem akarja másnak adni, de a precizitás kevés, a tökéletességet nem elég megjátszani. 
Ez így leírva milyen sablonos már. Meg úristen, balett? Fúj, hát én ezt meg nem nézem! Dehogynem, aki nem valamiféle másfél órás szemétre vágyik, hanem egy megrázó, könnycsurgató drámára, az leül a seggére és becsülettel végignézi, vagy kivárja a haza mozibemutatót.

Képtelen vagyok elfogulatlanságra ezzel a filmmel kapcsolatban, főleg, hogy Aronofsky Forrása legnagyobb kedvenceim között van, akkora katarzist kevés film volt képes elérni nálam, mint ami ott ment. A Fekete hattyúval is hasonló a helyzet. Nem a váratlan csavar fog meggyőzni, nincs egy momentumra kihegyezve a cselekmény, az egészet kell nézni, ami hibátlan. A zene, az operatőri munka, a fekete-fehér színek, a mozgás, és Natalie Portman alakítása, ez istentelenül megrendítő. Nem arról beszélnek ezután, hogy végigsmárolt két percet Milával, ez lényegében kit is érdekel? Arról van szó, hogy semmit nem látok, amin fogást találnék. Nincs túljátszás. Teljesen együtt van minden, és biztosan unalmas ezt olvasni mindenhonnan, de nem érdekel, úgyis így igaz, most minek írjak mást. 


Mielőtt megnéztem, fenntartásaim voltak, hogy hogyan fogom én a tíz körmömet lerágni, végtére is csak egy csajról van szó, aki képtelen megbirkózni a rá nehezedő nyomással, képtelen elengedni magát. Nem hangzik túl világmegváltónak... várjátok csak ki, helyenként annyira kaparni fogjátok a karfát, öröm lesz olvasni az élményekről. Olyan hallucinációkon vezetnek végig a megőrülésig, és még azon túl, hogy csak néztek. Kutyát se, hogy kevés srác játszik benne, hogy balettoznak az idők végezetéig, semmi sincs, csak az élmény.

5/5


(Hogy villogjak a bulvártudásommal: a rendező 2012-ben fogja kihozni az X-men Farkasának történetét, a Kezdetek második részét. Gyanúsan nem megszokott képregényfilmre kell számítani...)


6 megjegyzés:

  1. Én sem tudom összeegyeztetni a rendezőt az X-mennel. Amúgy is csak most néztem meg a Wolverine-t, amit nem véletlenül jegeltem eddig.
    A Portman Hattyú zseniális, úgy mint az egész film.
    A Forrás utolsó fél órája teljes hangerőn szédülésig elvarázsolt.

    VálaszTörlés
  2. Indítani kellene majd egy Aronofsky-sorozatot, a Pitől egészen a Hattyúig minden filmjéről írni egy kicsit... végül is, nem sok, de megérdemli, hogy foglalkozzon vele az ember. Csak hát az a gond, hogy pl. a Rekviemet nyáron láttam, akkor kétszer egymás után, és nem füllik a fogam egy akkora gyomroshoz.. na majd látjuk.
    Elnézve a jelölteket, Natalie-nek meg kell kapnia a díjat, független attól, mennyire megkérdőjelezhető az Akadémia szakértelme. Ezt észre kell venniük, tőle nincs jobb- bár a Félszemű még csak most jön.

    VálaszTörlés
  3. Nyugi. Megkapja. Hidd el. Ekkor blama nem érheti az agyonszidott akadémiát. A Rekviemet most néztem meg újra. Szerintem minden évben megnézem egyszer. Kicsit írni egyikről sem lehet! :)
    Ezek azok a filmek amikre mindig szívesen emlékszem vissza és teljesen a hatása alá kerülök. Különösen a zene és látvány ötvözete ami agybab..z. Kemény. Jó lesz az a félszemű is, de most már valami fasza 1080p várok belőle. :) 2x már divxen megnéztem és nagyon nagyon tetszett, másodszor megnézve még jobb volt, mert több olyan apró mozzanatot is észrevettem amit elsőre sajnos nem. :)

    VálaszTörlés
  4. Nálam is gyengébb minőségű van egyelőre, ennyi baj legyen, ha már smucig vagyok moziba menni :D- bár azért a 127 órát és a Hattyút meg fogom nézni ott is, megérdemlik.

    VálaszTörlés
  5. Gyerek miatt keveset tudunk járni sajnos moziba. Szülők nincsenek részemről a páromnak meg vidéken laknak 60 km-el arrébb.
    Pedig a tesóm fia a helyi plázában a jegyszedő és még fizetnem sem kéne érte. De ezt teszi egy kölök. Persze nem baj, itthon is klassz minden.
    És még kukoricát sem kapok a nyakamba. :)
    A 127 órának várom szintén egy jobb minőségét,mert az első 15 percét szeretném újra kiélvezni teljes hangerőn. Mert imádtam az elejét.
    Persze a Hattyút is megnézem még1xr. (harmadszor is)

    VálaszTörlés
  6. A film oriasi, csak dicserni tudom, miutan megneztem tatott szajjal ultem a monitor elott es alig tertem magamhoz. Eszmeletlen mint Natalie Portman alakitasa,mint a tobbi szinesze is.. maga a film egy kulon elmeny ahogy fentebb volt emlitve.. vannak jelenetek benne amiket nem mindenki kepes elviselni,de engem meggyozott a film. Csak ajanlani tudom,elkepeszto :)

    VálaszTörlés