Toy Story 3

Végre sikerült egy olyan beharangozó-képet összeollózni, ahol a főszereplők egyikének csak a jobb karja látszik, míg a másiknak a bal mutatóujja. Lényegtelen, keményvonalas gyerekkort megélők így is levágják, hogy eljutott errefele is a Toy Story harmadik része. Jobb később, mint soha, csak háromnegyed évet késtem vele.

Illő lett volna újranéznem az első két részt, csak hogy kiteljesedjen a kedvcsináló, szóval ha már ilyen trehány voltam, frissítsétek fel a memóriátokat, nézzétek meg helyettem, ne szenvedjek tovább.

Black Swan (Fekete Hattyú)

Folytatódik híres-neves versenyfutás bemutatása az idei Legjobb film jelöltjei között- ezúttal a Black Swan következik. Az a film, amiben Natalie Portman olyat játszik, hogy az csak na, mellesleg közben maszturbál kétszer-háromszor, plusz bevállal egy soft-leszbijelenetet. Hajlamosak műveltebb körökben mindezt hatásvadász elemként feltüntetni, de előre szólok, a film rendezője nem az a fajta faszi, aki csak úgy ok nélkül telíti a filmjeit szexualitással meg öncélúsággal. De nem ám!

Szóval egy balettos, főleg nőkkel teletűzdelt pszicho-thrillerrel van  dolgunk, és most mondom, hogy mindez még a legnagyobb macsó amigo filmrajongót sem fogja zavarni.

Life in a Day

Nem kell megijedni, nem megy el ez a döcögős blog semmiféle pedofília irányába, és ennél ezerszer hatásosabb (ha nem is szebb) képet szerettem volna kedvcsinálónak betenni- de az a nagy helyzet, hogy a Life in a Day című filmet ("A Youtube film", már látom a posztereken) eddig egyszer levetítették a Sundance fesztiválon, ahova nem hívtak meg, másodjára pedig online volt nézhető, egészen pontosan ma, január 28-án, este hét órától. Persze mindebből később mozibemutató is lesz, kényelmes fotelekkel, széles vászonnal, mégsem bántam meg ezt a másfél órát itt a gép előtt ülve, blogot írni filmekről legalábbis százszor rosszabb.
Az pedig, hogy még mindig nem mondtam el, miről van szó, egyszerűen pofátlan cselekedet.

Exit Through the Gift Shop (2010)

Uhuh, de jó is lenne, ha képes lennék erről az Exit Through the Gift Shop című dokumentumfilmről úgy kirizsázni egy 300-500 szavas kis izét, hogy fülem botját sem kéne közben mozdítanom (értsd: google-ben utánanézni mindennek)... várjál már! Felesleges lenne bármit is írnom bármiről, mert egy tökéletes dokumentumfilmről van szó.

Mindennek ellenére azért fitogtatnám az szakértelmemet, tehát készüljetek fel, a street art néminemű bemutatása is meg fog történni, meglehetősen felkészülten, lévén tegnap éjjel futottam bele a filmbe.

127 Hours (127 óra)

Minden magára kicsit is adó filmkritikus(nak látszó) blogger tuti, hogy eddigre telekürtölte világot azzal, hogy James Franco mekkora színész, és hogy mennyire kijár neki az Oscar- ha éppenséggel nem ez megy, akkor az ominózus szabadulásról zengedeznek. Erőt veszek magamon, azért se fog innen is ez csepegni!

Four Lions

A nyugati imperialista kultúra materialista drogost csinált belőletek, akik iPoddal, Humerrel és Tescoval töltik ki a belső ürességet.


Miután megnéztem a Four Lions c. darabot, kicsit utánajártam a kritikáknak, véleményeknek, érdekességbe futottam bele: egy néző, aki nem láthatta a filmet, ledöbbentőnek tartotta, hogy képesek vagyunk terroristákról szóló vígjátékot nézni, és 10/10-re értékelni.

Adams aebler (Ádám almái)

- Micsoda jóképű ember. Édesapád?

- Az Hitler.

Úgy gondoltam, hogy a rengeteg öldöklés még a végén az agyamra fog menni (az Amerikai Psycho is megvolt, a meztelen-láncfűrészes Bale-lel), ideje hát beújítani egy művészfilmet (ez pont nem az), az Adams aebler pedig régóta itt figyelt, na meg jókat is hallottam róla.

Se7en (Hetedik)

"Ernest Hemingway írta egyszer, hogy szép hely a világ, érdemes harcolni érte. A második részével egyetértek."

Így bizony, a mindenki által unalomig ajnározott Fincher-filmről firkálnék pár okosságot, tudjátok, ez az, amelyben folyamatosan esik az eső, a hét főbűnről szól, valamint egy iszonyatosan elborult sorozatgyilkossal operál, miközben végig gázolunk az elidegenedésben.