- Micsoda jóképű ember. Édesapád?
- Az Hitler.
Úgy gondoltam, hogy a rengeteg öldöklés még a végén az agyamra fog menni (az Amerikai Psycho is megvolt, a meztelen-láncfűrészes Bale-lel), ideje hát beújítani egy művészfilmet (ez pont nem az), az Adams aebler pedig régóta itt figyelt, na meg jókat is hallottam róla.
Adams aebler
(2005)
Először is meg kell említeni, hogy ez egy dán film, mondjuk erre így alapból nem jöttem rá, persze utánaolvastam, annyi bizonyos volt, hogy na ez nem magyar, de még csak nem is hollywoodi. Egyszerűen idegenül hát bármelyiktől is, hogy egy neonáci és egy pap embertelenül groteszk küzdelmét mutassa be, gyönyörű képekkel, éjfekete humorral, és mellékszereplők, töltelékek nélkül. Itt mindenki azért van, mert lennie kell, mert igenis muszáj, hogy érvényre juttassanak valamit, amire a nézőnek szüksége van (vagy éppen nincs, mindenesetre annyi bizonyos, hogy nem arra ment a rendező, minél hosszabb legyen a stáblista, ez tuti, trust me!).
Tehát van a pap Ivan és a neonáci Adam, akinek 12 hetet le kell töltenie a parókián, a pappal, és még néhány elítélttel. Az optimizmus és a gyűlölet - na és az almafa, de nem is igazán erre hegyeződik ki a cselekmény, nem csak Adam átváltozása történik meg, messzebbre megyünk: a film végére mindenki, aki részt vett ebben, máshogyan kerül ki a képből.
A fekete humor közben falhoz ken... normális ember nem röhögi el magát, ha egy arab fickó agyonlő egy ártatlan tejfehér macskát (ennyit az öldöklésről), illetve ha kirabolnak egy benzinkutat (jobb esetben). Mindez pedig olyan pillanatok mellett képes élni, mint egy teljesen béna fiúcska, két-három agyonverés, egy alkoholista terhes nő.
A film sokadik érdemleges pontja, hogy na, ez szatíra! Eddig úgy vagyok vele, hogy a szatíra az a vígjáték, amin nem röhögöd szénné magad, vagy ha igen, akkor az neked nagyon rossz. És milyen szatíra lenne ez a macskaölős-varjúölős-koponyaszaggató film, mit magyarázzak bele? Talán azoké az embereké, akik vinni akarják mások keresztjét, talán azoké, akik gyűlöletből táplálkoznak, talán anyám kutyáját figurázzák ki. Őszintén szólva halvány lila gőzöm sincs, hogy éppen melyik rétegét illene kiemelnem a filmnek, annyit tudok, hogy igenis jó nézni ilyet is, néhanapján be kell szállni egy ilyen lélekhullámvasútba (saját gyártmányú szó!).
Nagyon szépen felépített cselekmény, jóformán üresjáratok, kimondott tanulság és felesleges papolások nélkül, elhintett morzsákkal egyenest Dániából- érdemes lesz az iskola többi alkotásának is utánajárni!
5/5
Ez csak most találtam meg nálad! Az egyik kedvenc filmem. Imádom.
VálaszTörlés